Túra, utazás 3. nap
A tegnapi rendkívül eseménydús túra után jobbnak láttam reggelre ébresztőórát beállítani, mivel 6:40-kor már indult a buszom Llanberis központjából.
Ébresztő 5:30-kor. Odalenn Llanberis még ködben úszkált helyenként.
Regglizés előtt praktikus leellenőrizni, hogy mi is van a bőgrében. Ez a kék futrinka úgy gondolta, hogy kicsit gazdagítja a reggeli menüt, de inkább maradtam a szokásosnál.
Ködös vízpart a város mellett.
Meddő hányók Llanberis fölött.
Moel Eilio káprázó napsütésben már kora reggel.
Derlwyn apró csúcsa közvetlen előttem észak felé. Tegnap este a jobb szélen lévő a sziklákon bolyongtam egy ideig, miközben keresgéltem az alvóhelyemet.
6:13-ra megreggelizve, felöltözve, összepakolva.
A kőfalon átmászás a reggeli nyújtást tökéletesen helyettesítette.
A fal ezen oldalán sűrű erdő volt, ami korán reggel kicsit több volt a kelleténél.
Ekkorra már kezdtem félni, hogy nem érem el a buszt, de a patakban még egy gyors reggeli mosakodás azért kellett.
Úgy gondoltam, hogy inkább biztosan érjem el a buszt, úgyhogy a mocsaras erdőn keresztül 5 perces futást követően a főúton találtam magam. Ebben az 5 percben jobban összekoszoltam magam, mint az elmúlt 2 nap alatt összesen, de legalább már célegyenesben voltam és még 10 perc volt a busz indulásáig.
A busz indulása előtt 4 perccel megérkeztem a megállóba.
A kihalt főút balra...
...és jobbra.
Ezután felpattantam az Express Motors 85-ös járatára, ami Bangorba vitt át. Buszozás közben a reggeli vidéki Wales egy hétköznapjába belecsöppenni is érdekes élmény volt.
Majd Bangorból indultam tovább Londonba, ahol egy kis láblógatás után a southamptoni buszra ültem fel végül és este 11-re már otthon is voltam.
Ez alkalommal Snowdonia ismét felejthetetlen kaland volt.