Let's walk about the UK: Assynt 4. nap - Glencoul

Túra, 4. nap - Glencoul - Quinag II:

Összesítés (Ordnance Survey):

Táv: 13,68 km

Emelkedés: 1532,6 m

Interaktív térkép:

Időközben leértem a dombról és átkeltem a főúton.

Quinag részlet a híd alól. Frissítő vízgyűjtő helynek bizonyult.

Hegyek amerről érkeztem.

A hegy lábához sziklás-lápos terepen keresztül jutottam el.

Nem akartam túl közel menni hozzá, ilyen távolságból fel akartam mérni, hogy reális-e a szurdokon felmászni, így Loch Airigh na Beinne tavat északról megkerültem és onnan kezdtem megközelíteni.

Látkép ÉK-re.

Loch Airigh na Beinne tó már a láthatáron.

És végre a szurdokok is megjelentek a hegy oldalában.

Sail Ghorm és Sail Gharbh

Vízesés sorozat.

A bal oldali barátságosabbnak tűnik.

Innen indultam el a hegy felé.

Loch Airigh na Beinne partjáról DK felé nézve: Glas Bheinn

Sárgasávos hegyiszitakötő.

Még mindig jó kis táv a hegy lábáig.

A feladat.

DK.

Sail Ghorm

Innen teljesíthetőnek tűnik.

Szokásosan szarvasok.

Közeledik...

A szurokhoz képest kellemes emelkedő is már kegyetlenül emelkedett, kézen-lábon mászás volt már itt is. Egy részlet a mögöttem lévő szakaszáról.

Elágazás a két szurdok bejáratánál. Én ugyebár balra mentem kezdetben egy mohás patakon vitt fel az utam.

És itt véget is ért a próbálkozásom nevetségesen hamar. Ezen a 10 méternél magasabb közel függőleges sziklafalon kellett volna felmásznom. Ezzel a részével nem is volt probléma, csak azzal, hogy be volt nőve növényzettel és hogy nem volt elég hely nekem is meg a táskámnak is. A fekete nyílnál keztem el felmászni és a piros nyílig egész jól haladtam. Itt azonban beszorultam a két fal közé. Idővel sikerült átpaszírozódnom, de aztán jött a fehér nyilas rész velem megegyező méretű szintkülönbsége. Táska nélkül meg lett volna, de ekkora púppal nem tudtam a növényzetes részt használni mert túl szűk volt, a sziklán meg túl nagy volt a szintkülönbség.

Az világos volt, hogy ez itt eddig ment, csak az nem, hogy hogy jutok le. Visszaereszkedtem a piros nyílhoz és itt lepottyantottam a táskát, hogy átférjek a sziklák között. Lefele elég sok fűcsomó már a kezemben maradt.

Ez a gyors kudarc után próbáltam a bal falon keresztül ez a szakasz fölé mászni, de itt is hasonló problémákba ütköztem. Nem voltak biztonságos kapaszkodók, instabil voltam a nagy táskával, plusz itt már több 10 méteres szakadék volt alattam, nem úgy mint a szurdok aljában. Így ezek a próbálkozások is sikertelenek voltak.

A szurdok fölötti bal falon.

Itt már innen is lefelé.

Visszafelé azért nem hagytam annyiban, a jobb oldali szudokban elindultam felfelé és érzésre félútig fel is tudtam mászni, ahol viszont egy hatalmas barlangszerűség torlaszolta el a további utat. Ez fölé esélytelen volt feljutni, így visszaereszkedtem a táskához.

A kilátás azért valamennyire kárpótolt... mondjuk nem teljesen.

Kilátás ÉK felé.

Glen Coul

A nagy tavak fölött egy viszonlag kisebb: Loch a' Ghille Ruaidh

Újabb terv: mint Suilvennél megyek körbe a hegy oldalában amíg megfelelő feljárót nem találok.

Ez alakul de még nem az igazi.

Szarvastetem a magasban.

Kylesku híd a tenger felett.

Sail Ghorm.

A fennsíkon gondtalanul legelésző szarvascsorda.

Szintén nem jó.

Irány tovább előre a völgy belseje felé.

Úgy láttam, hogy a két nyíl közötti részen képes leszek felmászni - min. 100 méter szintkülönbséget leküzdve -, de hát a puding próbája az evés...

Ha a legújabb elképzelésem nem működik, akkor legrosszabb esetben a jobb oldali csúcs bal oldalában mászok fel a völgy legvégében...

Itt már javában felfelé a hegyoldalban.

Itt voltak rendes kapaszkodók, szárazak voltak és nem tudtam szűk helyekre beszorulni, igazi élmény volt itt mászni.

A kilátás is egész jó volt közben.

Sail Ghorm a völgy túloldalán.

Ez egy fokkal neccesebb szakasz volt, de nagyon jók voltak a kapaszkodók, így nem volt vele probléma.

Lassan vége az ilyen jellegű szakasznak.

Még ezen a mini szurdokon felmásztam és lankásabb terep következett. Persze itt a szakadék szélén le kellett egyből ülnöm inni és enni egyet... aztán 20 perccel később ugyanabban a pózban ébredtem fel. Volt mondjuk miben elfáradni.

A törmelékes terepen felfelé, mögöttem Sail Ghorm, Loch a' Chairn Bhain tó és a parti szigetvilág.

Nyugati nyereg.

Loch a' Chairn Bhain tó.

És még mindig felfelé.

A komótos tempóm egy pillanat alatt megváltozott, amikor egy hófajd család elkezdett előlem menekülni. A szülő próbálta elterelni a figyelmemet, amíg a csibék szétszéledtek.

Én sunyi meg persze kihasználtam az alkalmat egy kis fényképezésre.

Fenn Sail Gharbh 808 méteres csúcsán. A szurdokoktól idáig csak 3,5 órára volt szükségem.

DK: Glas Bheinn

DDK: jobbra Loch Assynt, középtájt a legmagasabb pont: Conival - úgy fest ma még ott is tiszta volt az égbolt.

Loch Assynt déli végében Inchnadamph.

D: távol középen: Suilven, tőle balra Canisp, közel: Quinag déli része Spidean Coinich.

NY: tavak és az óceán.

NY közelebbről. A távoli nagy félsziget 20 km-re van ettől a helytől.

Suilven közelebbről.

Canisp közelebbről.

ÉNY: Sail Ghorm, szigetek és az óceán.

Nyugati látkép Quinag gerince mögött.

Glen Coul fölé magasodó Cnoc na Creige.

Conival bal oldalán Beinn an Fhurain.

Loch Assynt déli vége.

A távoli sötétebb csík a horizonton Lewis-sziget innen 80 km-re.

Igazi luxus: cipő, póló le és napozás.

Loch Assynt bal partján a kis félszigeten egy várrom áll. A későbbiekben megnéztem közelebbről is.

Vonuló zivatar. Remélhetőleg másfelé tart.

Conival balján most még Ben More Assynt is kivehető egy kicsit.

Ott bújkál a felhőkben, de nem teljes sikerrel.

Jócskán le kellett ereszkednem a völgybe, hogy elérjek egy forráshoz. Ellenben a szélcsend és a napsütés tökéletes körülményeket biztosítottak egy tusoláshoz is.

Lefele a forráshoz.

A forrás.

Ennyit kellett leereszkedni.

Most hogy relatíve tiszta voltam és tele vízzel már csak oda kellett visszamásznom és jöhetett is a vacsi.

Az alkonyat fényei az óceánon.

Suilven felhősödik.

És ott a várrom: Ardvreck kastély

A gerinc.

Quinag mögött jobbra Loch Assynt nyugati vége.

Visszafelé megint belebotlottam egy hófajd családba. Ez a csibe abban a tudatban volt, hogy elbújt... végül nem ingattam meg ebben a hitében, csak tisztes távolból nézegettem.