Túra, 6. nap - Inchnadamph - Inverness:
Inchnadampban felszálltam a 809-es sárga "iskolabuszra" ami javarészt kisdiákokat és pár túrázót szállított. Ezzel keresztül robogtunk Assynt vad vidékén majd 50 perccel később Ullapool iskolája után a kikötőnél állt meg a busz.
Ullapool kikötő.
A főutca.
A kikötő.
10 perc várakozás után már indult is a következő busz Inverness felé. Ez egy 1,5 órás út volt a 61-es járattal.
Assynt tájkép a buszról.
Invernessbe érve első utam egy boltba vezetett, ahol kifosztottam az édességes részleget. Mivel itt már esett az eső úgy gondoltam, hogy minél hamarabb jó lesz elindulni egy fás terület felé, mivel a londoni busz 8 óra múlva indult csak.
Felballagtam az Inverness Kastélyhoz, ahol a nagy dézsmálásommal bevonzottam egy éhező, árva sirályt, úgyhogy osztoztunk. Közben tovább szitált az eső. Egy ideig gondoltam, hogy én most jöttem a vadonból, nekem itt városban nem kell esőkabát, aztán inkább jobbnak bizonyult értelmesnek lenni.
Kilátás a kastélytól.
Ness folyó túlpartján a katedrális.
Ness folyó promenád.
Inverness Kastély.
Korai kutyatréner.
A Great Glen Way (Nagy Szurdok Út) kezdő/végpontja. Ez a túraútvonal Inverness és Fort William között halad 127 km-en keresztül. Én is elindultam rajta... de csak egy kicsit kipróbálni.
A folyópart fele menet.
Templomtornyok észak felé.
No, én is ezen mentem egy ideig.
Gyalogos függőhíd.
Háborús emlékmű.
Vízi madár.
Irány át az első hídon.
Ness folyó két ága összefolyik.
Át az első szigetre.
Apró sziget észak felé.
Parti vikillók.
Dolmányos varjú.
Vörösbegy.
Folyóparti park tóval.
Fekete rigó.
Ness folyó a város déli széle felé.
Legyező horgász és fecske.
Szürke gém.
Folyópart.
Balra a Ness folyó, jobbra a Keladóniai-csatorna.
Érkezik a Lord of the Glens.
Elforduló híd csukódik vissza a Kaledóniai-csatornán.
A csatipart túl egyhangú és meleg volt, úgyhogy inkább hűsöltem egyet a fák alatt, majd visszatértem a Ness sétányára.
Ness folyó.
Kastély a túlparton.
Egy kis szigeten a Dűne kukac közelében ücsörögtem esővédett helyen egy ideig, miközben a helyi alkeszok szórakoztattak az elmélkedésükkel a távolból.
Idővel lesétáltam a sziget végébe, ahol szintén bámészkodtam egy ideig. Sok minden belefér 8 órába ugyebár... Utána az eső miatt gondoltam jobb lesz fedett helyen eltölteni a maradék egy órát, így beültem a Mekibe.
18.15-kor indult a busz Londonba ahova pedig másnap reggel 6:50-re értünk. Itt szokás szerint mászkáltam egyet a St James Parkban, hogy elüssem a 1,5 óra holtidőt, aztán 10:45-re már vissza is értem Southamptonba. Inchnadamph - Southampton menetidő: 27 óra. Szerencsére nem voltam túl izgága a buszon 5 teljes nap mászkálást követően.
Ezzel zárult az Assyntban töltött hetem, ami talán az eddigi legjobb kiruccanásom volt.