3. nap: Cuillin megmászása
Gars-bheinn - Sgurr Alasdair
Tegnap estére sikeresen felmásztam a legdélebbi Cuillin csúcsra, így ma délelőtt csak "könnyed" séta várt rám. Nap végére a teljes táv kicsit több mint feléig jutottam 13 órányi túrázást követően. Ebben a bejegyzésben az út első 4 óráját foglalom össze röviden Gars-bheinn csúcstól Sgurr Alasdairig. Aki nem szereti a szürke sziklák végleten variációját annak felettébb valószínű, hogy unalmasak lesznek az alábbiak.
Napfelkelte röviddel 5:30 után. Nem rossz reggeli kilátás. A Nap épp Blaven fölé emelkedett.
A következő két napi útvonala előttem: a Cuillin.
A tenger és a völgyek még hajnali félhomályba burkolózva.
Idefenn végre értelmet nyert a 4 évszakos hálózsák eddigi hurcolása. A 2 fok helyettesítette a reggeli kávét... nem mintha szükség lett volna bármiféle stimulációra a mai túra előtt.
Hajnali hegyek.
Egyesek rólam szokták mondani, hogy fura vagyok, de ez a pár 6:20-ra felmászott ide...
Viszont kb felértek Gars-bheinnre ahol épp én reggelit főztem épp és már szaladtak is tovább...
Itt már a 2. csúcs, Sgurr a' Choire Bhig felé.
7:30-ra útra készen. A kis tatyóba összeszedtem a következő 2 naphoz szükséges felszerelést és kaját és a maradékot a nagyban hagytam a csúcs alatt elrejtve, kövekkel betakarva.
Már egy jó 2 órája próbáltam térerőt találni különböző hálózatokon, hogy életjelet tudjak magamról adni az otthoniaknak. Végül röviddel 8 előtt sikerrel jártam, így ezután már el is tudtam elindulni.
Az első lépések.
A második csúcsra vezető "füves" gerinc. Ez a kezdeti szakasz könnyed bemelegítésnek számít.
Visszatekintés az eddig megtett útra a 2. csúcsról, Sgurr a' Choire Bhigről.
Egy túrázó épp ekkor ereszkedett le Gars-bheinnről, ahol én az estét töltöttem.
A távolban az egymáshoz közeli két csúcs: Sgurr Alasdair és Sgurr Tearlaich. Előbbi a Cuillin legmagasabb pontja 992 méterrel, azaz akármilyen vad is ez a hegylánc viszonylag alacsony magasságokkal van dolga az embernek.
Tádááám!!! Víz a Cuillin gerincen. Egészen pontosan hó olvadék, ami egy szikla mélyedésében megállt. A lényeg, hogy jól teleihattam magam és ismét feltölthettem az üvegeimet. Ahogy korábban már említettem az egyik nagy nehézség a Cuillin végigmászásában, hogy a Gerincen nincs állandó vízforrás.
Előttem a harmadik csúcs: Sgurr nan Eag.
Az iménti kép egy sziklásabb része egy túrázó csoport segítségével nyer értelmet méretek szempontjáól. Eddig nem írtam, de a képeken a piros körök embereket jelölnek.
A Dubhs Gerinc...
... és rajta ez a méteres sziklaorom: Sgurr Dubh Beag. Sajnos nem a fő Cuillin gerincen található, de tervben volt ezt is kipróbálni később.
Fenn a 3-on: Sgurr nan Eag.
Visszatekintés az első 2-re.
Balra Coir a' Ghrunnda völgyében gyönyörű színű tó.
A 700 méteres magasságban található Loch Coir a' Ghrunnda tó praktikus víznyerőhely amennyiben ebből az irányból kapaszkodik fel az ember a Gerincre.
Az eddig megtett szakaszon mindenfelé kőből kialakított menedékhelyekkel lehetett találkozni. de főleg ezen a környéken volt nagyon sok belőlük.
Népszerű stratégia Glen Brittle kemping felől Coir a' Ghrunnda völgyön keresztül felmászni a Gerincre és itt tölteni az éjszakát ill. ledobni a cuccok javarészét. Innen pedig a legdélebbi 3 csúcsot gyorsan és kevésbé kimerítően meg lehet járni, majd ide visszatérve lehet észak felé folytatni az utat teljes felszereléssel. Tehát ez a magyarázata ezeknek az egyszerű menedékhelyeknek.
A 4. csúcshoz vezető gerinc. A felfelé vezető szakaszon található egy opcionális sziklamászási lehetőség, ami a Caisteal a' Garbh-choire sziklatoronyra vezet fel. Ezen a képen nem különösebben látványos, ellenben egy kesőbbi szemszögből már jobban értékelhető a kihívás:
Caisteal a' Garbh-choire északról nézve.
Amikor az ember a lábához ér akkor így fest.
A korábbi képen látható déli falon felmászva ilyen a kilátás lefelé...
... majd az északi végéhez érve ezen a haránt törésen másztam le a torony bal oldalán.
Miután végeztem ezzel a kellemes sziklamászó gyakorlattal megpihentem az árnyékben és rikító színekre lettem figyelmes. Fedelékes kőtörőfű.
Túrázók Sgurr nan Eagról lefele menet.
Coir a' Ghrunnda völgy.
Pihi a Sgurr Dubh an Da Bheinn tetején, azaz a 4. csúcson.
Sziklatüskék Sgurr Sgumain és Sgurr Alasdair között.
Balra Sgurr Alasdair, jobbra Sgurr Tearlaich. Egy sziklamászó épp az utóbbi előtti hírhedt TD hasadékból mászik ki.
Az iménti sziklamászók más szemszögből.
Mivel én személy szerint a TD hasadékot el akartam kerülni, így ezt az útvonalat kellett követnem innen.
Piros: le a Gerincről és végig a sziklafal alatt fel a barlanghoz.
Lila: A barlangtól a tüskék mellett el egészen egy fejtörést okozó pár méteres falig.
Narancs: A falon felmászva végig a gerinc peremén egészen a csúcsig.
Elég gyakran elhagyott sziklamászó felszerelésbe lehet botlani idefenn, ha az ember nyitva tartja a szemét.
Újabb vízlelőhely. Annak ellenére, hogy ez nem volt olyan bizalomgerjesztő ugyanúgy oltotta a szomjat megfelelő kezelés után.
Fenn a barlangnál.
A perzselő napsütés után jól esett a havas barlangban hűsölni, egy ideig.
A barlangból kiérve a sziklatüskék kerültek szem elé balra.
Halászsasok a hegyek felett.
Felérve a tüskékhez egy új látkép került elém. A híres Inaccessible Pinnacle (Elérhetetlen Orom) balra, jobbra a piros körös emberekkel An Stac.
Fen az egyik tüskénél, kicsit odébb túrázók érkeznek Sgurr Sgumain felől.
Egyenlőre persze előttem még ez a nehézség állt. Ez a viszonylag kis fal több fejtörést okozott, mint első ránézésre gondoltam. Először teljesen a peremen próbálkoztam, de nagyon lekoptatott volt itt a szikla és rendes kapaszkodók sem voltak, ráadásul teljesen a szakadék fölött lógtam. Végül pár kísérlet után a fal közepe környékén sikerült feljutnom.
Fenn a fal fölött.
Mögöttem érkezik a 2 túrázó, akikre a tüskéknél lettem figyelmes. Érdeklődve kísérték figyelemmel, amint a falon felküzdöttem magam korábban. Ők ésszerűbben elkerülték ezt a nehézséget.
Rövid de izgalmas mászást követően fenn Sgurr Alasdair tetején.
Az eddig megjárt déli szakasz a jelenlegi 5. csúcsról nézve.
Apró tó Coire Lagan völgy magasabb részén.
Inaccessible Pinnacle (Elérhetetlen Orom) emberekkel feldíszítve.
A következő csúcsra feljutni 2 útvonalon is lehetett. Az egyszerűbb a Collie's Ledge (Collie Párkánya) ami egy természetes törés a hegy oldalában. A sziklamászást igénylő pedig King's Chimney (Király Kéménye) volt. Én ez utóbbit választottam Sgurr Mhic Coinnich csúcs eléréséhez.
Közelebbi kép King's Chimneyről. Ez egy 25 méter magas sziklasarok... ha ez a szám nem mond sokat, akkor ez a 8. emelet magasságának felel meg. Hogy hogy sikerült ezen feljutnom az a következő bejegyzésből kiderül.