2. nap: Sgurr nan Stri:
Bőséges alvás után reggel Sgurr nan Stri oldalában ébredtem. A tegnapi 15 óra túrázás után kellett is egy rendes pihenés, ugyanis a mai napra sem láblógatást terveztem... ellenkezőleg, estig tartó felfedezést.
Röviddel ébredés után.
Odalenn Camasunaryban épp két túrázó szeli át a zöld mezőt.
Ahogy említettem korábban, szélvédettség szempontjáól csapnivaló volt ez a táborhely, ellenben a kilátás kárpótolt érte... meg úgyis meleg volt, szóval amikor bebújtam a hálózsákomba, akkor már teljesen mindegy volt, hogy mennyire tombol a szél.
A reggeli tornát ezen a napon inkább ezzel a falmászással helyettesítettem... ritka jó csere volt, a gabbró kőzeten továbbra is ámulatba ejtő volt mászni.
Útközben vizet is könnyű volt begyűjteni apró állóvizekből.
Mire ide felértem már csak egy pólóra volt szükségem, a reggeli nagykabát békésen pihent a táskában. Sgurr nan Stri csupán egy apró hegyecskének számít ezen a környéken, de amilyen kicsi olyan vad. A reggeli tábohelyemtől csak 330 méteres szintkülönbséggel kellett elbánnom, hogy a 494 méteres csúcsra érjek, ami 45 percet vett igénybe fényképezéssel és pihenőkkel együtt, ami nem is volt rossz. Érezhetően tele voltam energiával korán reggel.
Újjabb pazar sziklafal előttem.
Jobbra máris a keleti csúcs.
Fenn a keleti csúcson.
Előfordulhat hogy egyesek megkérdőjelezik miért is kellett nekem egy ilyen jelentéktelen hegyre felmásznom, amikor a későbbi napokban egymás után mászom majd végig a kétszer ilyen magas és zord bérceket... nos, szerettem volna előbb látni élőben, hogy mi is áll előttem... és ez az apró hegy volt a legjobb pont erre a feladatra. A képen a Cuillin Gerinc teljes 12 km-es hosszában pompázik. A belső tó Loch Coruisk, amelyet a Scavaig folyó köt össze a tengerrel.
Camasunary öböl ebből a szemszögből.
Korábban már írtam, hogy idefenn összeismerkedtem egy rendkívül szelíd hollóval, aki azon felül hogy nagyon érdeklődőnek bizonyult, volt olyan kedves és beállt pózolni a fotókhoz. Holló Sgurr nan Gillean jellegzetes csúcsaival a háttérben.
Irigyeltem hogy ez neki mindennapi látvány.
Sgurr nan Gillean.
Balra Bruach Frithe, jobbra Am Basteir, köztük pedig az agyarszerű Basteir Fog.
Scavaig folyó közelebbről. Egyesek szerint a legrövidebb skót folyó.
Apró fás sziget.
Az egyik helyi túrista látványosság: sütkérező fókák.
Cuillin délebbi csúcsai között a Gerincen feszik ez a sziklatömb: Caisteal a'Garbh-Choire.
Zajlik az élet odalenn a tengeren, szép időben ez az elhagyatott vidék is "forgalmassá" válik.
Trópusinak tűnő tengerpart. Sajnos a víz hőmérséklete csak rövid csobbanást tesz lehetővé. Nekem kb 20 lépéstől teljesen elzsibbadt a lábam, nem tudom úszni tudna-e ebben valaki.
Elgol településről induló hajók körbevezetik a túristákat a helyi látványosságok között - fókák, tengeri madarak, türkiz öblök, Bad Step (Rossz Lépés: félbehasadt sziklatömb, amin a tengerparti ösvény keresztülhalad - némiképp félélmetes tud lenni, habár ha megcsúszol 10 méter zuhanás után legalább vízben landolsz) - majd itt kirakják és később felveszik őket, hogy egy ideig kószálhassanak a Cuillin lábánál, mint valami elveszett bárányok... akarom mondani, hogy felfedezhessék a Cuillin varázslatos világát.
Sikerült idefenn annyi időt eltölteni, hogy a téli nagykabát ismét szükségessé vált... erőt vettem magamon és csak 1,5 órát nézelődtem idefenn... pedig szívesen maradtam volna még... pár napot. :)
Az In Pin, azaz az Inaccessible Pinnacle (Elérhetetlen Orom), valamint az alacsonyabb és lényegesen nagyobb sziklatömb: An Stac.
Valószínűleg az egyik legjobb madaras képem...
Itt a szigetek látszódnak haloványan a háttérben Csőri mögött.
Minden jón egyszer véget ér, így elkezdtem lefele ereszkedni a táborhelyemhez.
Camasunary ismét.
Azért ilyen sziklákon leereszkedni szintén nagy élmény volt, úgyhogy összességében szívesen haladtam tovább.
Gyorsan ereszkedtem, már majdnem a reggeli táboromnál voltam ismét.
Útközben fura jelenséget tapasztaltam: egy másik ember!
Egyberaktam a "kis" és a nagy táskámat... és ez a szörnyeteg keletkezett... nem meglepő, hogy hasonlított a többi sziklához... súlyra legalábbis biztosan...
... és már készen is álltam, hogy teljesen leereszkedjek a tengerhez.