Cairngorms 3. nap

Túra, 3. nap:

Összesítés:

Táv: 11,71 km

Emelkedés: 206,5 m

Térképek (Ordnance Survey):

A mai nap röviden összefoglalva: menekülés a magasabb régióból védetteb területek felé.

Tegnap este a szél és a hideg gyorsan megfagyasztotta a kezem, de ahhoz képest, hogy havon vertem fel a sátrat, egész tűrhető lett a a végeredmény főleg, hogy most próbáltam először élesben. Mivel hóval körbetemettem a sátor kerületét, így az amúgy sem túl tágas beltér még jobban lecsökkent. Szerencsére nem nőttem ennél nagyobbra, ugyanis a talpam és a fejem is hozzáért a sátorhoz, és a tatyóm is csak kint tudott aludni. A főzést és öltözködést viszont sikeresen megoldaottam a sátron belül. 

Reggel egy jó 10 percces hadművelet volt felvenni a fagyos bakancsot és kamáslikat. Miután ezzel sikeresen végeztem kibújtam a sátoról és elballagtam a mellettem lévő nagyobb patakhoz.

  

 Ez itt nem más, mint a nagyobb patak, ami a Allt Coire an-Sneachda névre hallgat. Arra tökéletesen elég volt, hogy reggeli főzéshez vizet gyűjtsek.

 Szerencsére okosan megjelöltem az útvonalam, így visszataláltam mindenféle gond nélkül. A kimondottan forgalmas ösvénytől  olyan 20 méterre volt a sátram, de onnan nem lehetett látni a ködnek köszönhetően. A reggeli főzése és a tábor elpakolása már komolyabb havazásban történt, így majd egy órát vett igénybe. Ezután északnak indultam az alacsonyabban felvő erdős területek felé. A nagy köd/alacsony felhők miatt úgyis kb 10 méter volt a látótávolsag, így nem lett volna sok értelme ezek a magasságon maradni vagy esetleg feljebb kapaszkodni.

 A szél suhogását igen gyakran a skótfajdok kotyogása törte meg. Úgy fest a ködnek köszönhetően ma nem voltak olyan szégyenlősek, mint a korábbi derős napokon. 

a kilátás 

 

 A kiinduló ponttól 2 km-re már meg is érkeztem a síközponthoz.

  

 Ezen a hangulatos, nyüzsgő helyen én is lézengtem egy ideig, közben bedobtam egy tízórait.

 Ezután haladtam tovább északnak. Sajnos a kiszemelt ösvényem le volt zárva földcsuszamlás miatt és a szakadó hóesésben nem volt túl sok kedvem kivizsgálni, hogy jogos volt-e a lezárás, így az út mentén haladtam lefelé. Rövidesen beért egy sorstárs, akivel együtt ballagtunk tovább a hóviharban, majd egyszer csak megállt melletünk a busz, a söfőr érdeklődve hogy levigyen-e minket a hegyről? Naná, hogy igen! Csak 2 km-t buszoztunk, de igazi élmény volt melegben utazni egy kicsit. Mire megérkeztünk a jég és hó elkezdett megolvadni a ruháimon. A térképem áthajtogatása közben nem is vettem észre, hogy megérkeztünk és olyan gyorsan leszálltam a buszról, hogy a kesztyűmet ott is felejtettem. Nem nagy probléma, Glenmoreban majd veszek egy új párat, addig csak nem fagy meg a kezem. Ahol kiszálltam a buszból ott volt az útzárlat, ugyanis a rossz idő miatt lezárták a hegyet.

 Glenmoreban beszereztem az új pár kesztyűmet, majd a látogató központ környékén mobil térerőt keresgettem egy ideig valamint az környéket bemutató kiállítást és a helyi madáretetők látogatóit nézegettem.

 Glenmore látogató központ

 Cairngorm rénszarvas központ

 Útban ismét Ryovan felé, ilyen időjárásból kellőképpen elég volt mára.

már Ryovan hágóban

 visszatekintve a hágóra

 Ryovan kunyhó teteje a láthatáron

 Délután 6-kor már meg is érkeztem a szállásomra. Szerencsémre korábbi túrázók hagytak egy adag fát a kunyhóban, így be tudtam gyújtani és a cuccaimat többé-kevésbé kiszárítani. Az esti sátorozás után rájuk is fért.

Főzőcskézés.

Este igazi csúcsforgalom volt, összesen nyolcan aludtunk a házban, plussz egy kutyus. 8 körül érkezett egy apuka a 11 éves fiával, akik 2. napja voltak kint, de ma inkább elvetették az ötletet, hogy beássák magukat a hóba, mert nem volt elég mély ... és egyesek még azt gondolják, hogy én vagyok fura. A kutyus gazdája fiatal korában a környékbeli kunyhók felújításán dolgozott fél évig, úgyhogy esti meséből sem volt hiány.

Cairngorms 3. day

The trip, 3rd day:

Daily summary:
Distance: 11.71 km
Total elevation: 206.5 m
Maps (Ordnance Survey):

Today's short summary: escaping from the higher grounds towards more sheltered regions.

Yesterday evening the cold and wind froze my hands quickly, although I got a decent enough result setting up my tent on snow, especially that this was the first time I've done this for real. Because I buried the tent under snow along the edges the inner space became smaller and it wasn't spacious even to start with. Fortunately I didn't grow any taller as both my feet and head touched the canvas of the tent, also my backpack had to be left outside for the night. Both cooking and getting changed took place successfully inside the tiny tent.

In the morning putting on my frozen boots and gaiters was a 10 minutes long struggle. After I completed this task I emerged from the tent to wander over to the relatively bigger brook nearby... I mean river.

  

 This is nothing less than the river called Allt Coire an-Sneachda. It proved to perfectly sufficient to collect water from for my morning cooking.

 Fortunately I marked the tent, so I found my way back without any trouble. My tent stood only about 20 metres from the rather busy path, but I couldn't be seen thanks to the fog. I cooked my breakfast and put my staff away in a snowstorm that was getting serious so the whole process took me an hour to complete. Having done this I set off towards north where the lower lying wooded area could be found. Due to the fog visibility was only about 10 metres, so there was no point in staying at this altitude or climbing any higher.

 The whistling of the wind quite often got interrupted by the clucking of the red grouse. In this foggy weather they seem to have lost their usual shyness. 

The view

 

2 kms from my starting point I already got to the ski centre.

  

At this busy atmospheric place I dropped off my backpack and milled around while I had my morning tea as well.

 After this lovely rest I kept on walking north. My planned path closed due to a land slide and in the heavy snowing I didn't feel like checking if this was a fair assessment or not, so I had no choice but to trudge along the road. Shortly a fellow caught up to me and from there on we walked side by side in the snowstorm. Out of the blue a bus stopped next to us and the driver asked if we needed a lift to get off the mountain. Yes, indeed! It was only 2 kms on the bus but felt great sitting in warm for a short bit. By the time we arrived the snow and ice started melting on me. While folding my map I didn't realize we arrived and I got off so quickly I left my gloves on the bus. It wasn't not a big deal, I got a new pair in Glenmore later. The road up the mountain was closed off due to the bad weather just where the bus dropped me off.

 In Glenmore I picked up a new pair of gloves then I started looking for mobile service at the visitor's centre. I also checked out the exhibition of the area as well as the visitors of the nearby bird feeders.

Glenmore Visitor Centre

Cairngorm Reindeer Centre

On the way towards Ryovan, it's been more than enough from this weather for today.

In Ryovan Pass already.

Looking back towards the pass.

The top of the roof of Ryovan bothy.

 At 6 pm already in the bothy. Fortunately the previous hikers left some wood behind and I could make a fire to dry out my staff which they could really use after yesterday's night.

Cooking.

The night was a busy time, 8 of us got together finally plus a doggy. Around 8 pm a father and his 11 years old son arrived after having spent 2 days outdoors. They decided not to dig themselves in the snow because it wasn't deep enough ... and some might say I'm the weird one. The owner of the dog used to help refurbishing the bothies in the area in his youth for half a year, so there were plenty of stories too.