Túra, 2. nap:
Összesítés:
Táv: 13,06 km
Emelkedés: 1170,5 m
Térképek (Ordnance Survey):
Második nap kényelmesen indítottuk a napot, forró csokis műzli, pakolászás, elköszönés után 11-kor indultam útnak az eredetileg 27 km-esre tervezett túrára. Ennek a feléig sikerült is eljutni, de így is jó fárasztó nap volt, 9 óra gyaloglás után este 8-kor kezdtem hozzá a sátor felverésének. Nem tervezetten, de az első esti túratársakkal szomszédos völgyekben tértünk nyugovóra, én Coire an t-Sneachda völgyben ők pedig Loch A'an tó déli partjánál található sziklák menedékében.
A tegnapi úton a Ryovan hágón keresztül visszafelé indulás előtt nappal is körbenéztem a kunyhó környékét.
Ryovan kunyhó és hágó
a kunyhó melletti patak kényelmes vízgyűjtő hely
túrázók a hágó felé
kilátás nyugatra
lent a hágóban
Az út az évszakhoz képest csak néhány helyen volt nehezen járható ... persze ma csak olyan 1,5 km-en követtem utat/ösvényt, szóval ez annyira nem segített.
An Lochan Uaine - a zöld tavacska, most épp inkább fagyos, mint zöld.
Az utolsó szakasz ahol az úton haladtam. Rövidesen 90 fokos balra át után megindultam felfelé magasabban fekvő területek felé.
Tom Da Choimhead domb felé haladva visszatekintve Ryovan hágóba
Terep előttem: térdig érő havas növényzet 30 fokos emelkedőn ... szerencsére a reggeli már biztonságosan megérkezett a hasamba és a kamásli is jól bírta ezt a napot.
Ryovan kunyhó a távolból
patakmederben
Minicsúcs: Tom Da Choimhead domb a kép közepén.
Az út innen kellemesen lapos volt egészen a Caochan a' Ghuib folyón való átkelésig közel egy kilométerrel arrébb.
Visszatekintve Ryovan felé: középen Meall a' Bhuachaille, jobbra Tom Da Choimhead csúcsok. Az előttem fekvő út, azaz a magasabban fekvő részek viszonylagos ellenpontja, ugyanis itt a fehér és kék színeken kívül egyebekkel is lehetett még találkozni.
Rothiemurchus erdeje kitölti a láthatárt
Az alacsonyabb részek legnagyobb előnye és hátránya, hogy itt még folyékony halmazállapotban is lehetett találkozni vízzel, így a legtöbb helyen hóval fedett patakokba jó néhányszor volt szerencsém belepottyanni. A képen épp egy apró szakaszon előbukkanó szakasz látható.
távolodok Ryovantól
dél-nyugatra légvonalban 6 km-re található a híres Chalamain szoros
Skótfajdok suhannak nyugodtabb területek felé. Nagyon sokat hallottam mindefelé, de közelről csak nagyon ködös időben vehettem őket szemügyre a következő nap.
Loch Morlich tó és Rothiemurchus
A Chalamain szoros mögött a Lairig Ghru hágó sziklás csúcsai is előbújnak a napsötésnek köszönhetően.
Síközpont a Cairn Gorm hegyen...
...és a sípályái...
...valamint a sípályák tetejénél elhelyezkedő Ptarmigan (hófajd) nevezetű kávézó.
közben szépen haladok felfelé
előttem tekintélyt parancsoló hegyvonulat
folyó vájta sziklás meder
Carn Lochan na Beinne 697 méteres csúcsán. A gerinc bal oldalán lavina veszélyét sugalló mély hó csücsült, így egyenes haladtam tovább. Itt tapasztaltam először milyen érzés ha erősebb szél is jelen van.
háttérben Stan na h-lolaire közel fél km-es félkör alakú szakadéka
hold és szikla
Leereszkedve a völgybe pár száz méteren keresztül telepített fenyves helyén keltem át, ami azt jelentette, hogy a volt fasor vonalában térdig, míg a sorok közötti árokban derékig ért a hó. Így amikor nem sikerült elég nagyot ugrani, akkor kézzel-lábbal kellett kikászálódni a legtöbbször vízet is rejtő mélyedésből. Nem éppen volt a kedvencem ez a szakasz, de legalább szintben tudtam haladni.
Szerencsére összefutottam egy másik túrázóval, akinek ugyanaz volt célja, mint nekem, így az általa kitölt nyomokban könnyebben haladtam felfelé a hegygerinc eléréséig.
Fenn a gerincen. Itt a hó sekély vagy teljesen fagyott volt, viszont a szél elemében volt, 50 km/h-val tomobolt. A kilátás: a Nethy folyó kb 2 km-es szakasza.
leszálltak az ufók Cairngormsban
Stan na h-lolaire szakadékának teteje, a bal oldalon túrázókkal díszítve az arányok érzékeltetéséhez.
visszapillantva
kilátás: pazar - Strath Nethy völgye
hátrahagyott nyomok
befagyott Lochan na Beinne, 280 méteres hossza ellenére lochan, azaz tavacska névre hallgat
A -5C és a szél hatására a nadrágzsebemben tárolt innivalóm is eléggé megfagyott már.
a sípályák tetejéhez közeledve
csüccs, pihi
a fagyos szél mindenütt jellegzetes formákat alakított ki
Cairn Gorm hegy csúcsa előttem, a felhők és Nap alatt.
itt még a fényképen is lehet látni, hogy szél volt
Cnap Coire na Spreidhe csúcs szakadék felőli oldala
1028 méteren
hullámok hóból
tipikus: pont egy órával azelőtt, hogy felértem volna Cairn Gorm tetejére leszáll rá egy kövér felhő.
eltévedt betörő
lokális felhő Cairn Gormon
a síelők zavartalanul folytatják tevékenységüket
Középponttól kicsit jobbra hegymászó tanoncok csoportosulnak, felettük meg a felhők.
A sífelvonó tetejénél egy kiadósabb szusszanót tartottam az utolsó 1 km-es kapaszkodó előtt.
Itt egy nagy csoport hegymászó elhaladt melettem a csúcs felé sietve, de a köd 5 méteren belül elnyelte mindet.
Lefelé sikló sielők.
Napba egyenesen belefényképezve értelmes képet kap az ember, ez teljesítmény. A futurisztikus építmény az automatikus időjárás megfigyelő állomás...meg persze pár köbméter jég és hó.
A hegymászók ismét a ködbe vesznek.
Időjárás mérése folyamatban.
Kő(hó)halom a csúcson.
A mérőállomás tövében forraltam egy bögrényi havat forró csokinak, mivel ekkorra megfagyott minden vizem. Egy srác megdobott fél liter vízzel szerncsémre, aki ebédszünetében feljött síléceken a csúcsra, majd délutánra ment vissza melózni ... laza.
kőhalom
A Ptarmigan kávézó felé ki volt biztonságosan jelölve az ösvény, így erre vitt az én utam is.
Sziklás hegyoldal naplementében Lairig Ghru völgy túlsó oldalán.
sípálya mentén lefelé menet közben
Ptarmigan (hófajd) kávézó
kutyás sielés
Lefelé ereszkedő túrázó (fekete pötyi a a horizonton) Fiacaill a' Choire Chais gerincen.
Végül ennek a szakadéknak, Coire an Sneachdának a közepét szemeltem ki alvóhelynek.
A nagy szél ellen a sátor kerületét betemettem hóval, így a -6C ellenére (és persze a meleg felszerelésemnek köszönhetően) kellemeset aludtam 900 méteres magassában.